Majd egy órát csikungoztam ma reggel, nagyon jól esett. Érdekes, de lassan kiszorítja a jógát is. Néha rápróbálok, hogy múlik-e az elért lazaság, ami nem igazán a jógás értelemben jellemző rám a sokéves jóga ellenére sem. Amikor elkezdtem anno jógázni 2009-ben, olyan voltam, mint a beton. Az ülőmunka megtette a hatását, elkezdett nem mozogni rendesen a karom, megfájdult a csípőm és akkor mostam, hogy ez így nem mehet és a jóga tényleg csodát tett, mintha megújultam volna és önmagamhoz mérten nagyon hajlékonnyá váltam. 

És most a csikung adja ugyanezt és az az érdekes, hogy nem merevednek az izmaim, sőt... pedig a csikung nem az a túlmozgásos dolog. Nagyon élvezem, a légzésgyakorlást egyébként is nagyon régóta művelem, nemcsak a jógában, hanem egyéb módokon is és ez a csikungnak is része. 

Nnna, vissza a kertészkedéshez. A csütörtöki vihar nemcsak az ól tetejét tépte le (két nagy darab hullámpalát átrepített a kerítésen is!), hanem megfektette a dáliát, egy csomó paradicsomot, letört egy nagy ágat a szedremről, legalább 3 kilónyi szedernek annyi. Most kezdett érni... :(  Letörte a legszebb pillangóvirágomat is, lefektette az egyik nagy daturát is. A paradicsomokat és a dáliát tegnap visszakaróztam, a többit meg rettenetesen sajnálom. :( 

Lehűlt a levegő is, benn épp olyan a hőmérséklet, hogy zokni nélkül fázik a lában, zokniban meg melegem van... ááááá! 

Na megyek a kertbe. :)