Lakik egy nagyon picike madárka a kertben, nem tudom milyen fajta lehet, szürke a hasa és tényleg nagyon pici. Biztos itt lehet a fészke és költ, mert ahányszor kimegyek, na meg amikor a Böbe is ott van, akkora cirkuszt rendez, hogy az hihetetlen. Körbeugrál a fákon, egészen alacsonyan, a fejem fölött ugrál és hangosan csattog. 

Kis bolond, el akar zavarni, vagy magára felhívni a figyelmet, hogy ne menjek a fészke közelébe, na meg a macska se. Nem tudom hol lehet a fészke, jó lenne, ha a Böbe nem találná meg, de ahogy látom egy cseppet sem érdekli őt a kismadárka... tudomást se vesz róla, szerencsére. 

Tegnap leszedtem még egy rakás borsót és ma délelőtt bekapcsoltam az új fagyasztószekrényt és levittem bele az összes borsót és az idei lóbabot is. Utóbbiból két zacsival lett, még a zsenge hüvelyével szedtem belőle, megblansíroztam és úgy tettem el, a többit majd kifejtem és a szemeket teszem el. 

Eltettem üvegbe a szárított lestyánt is, már nem szedek róla többet, mert nem kell több, legfeljebb anyunak viszek belőle. Tettem el szárítani borsikafüvet is, a lestyán helyére, mert nem szeretem fellógatni, szerintem úgy nem lesznek finomak. Én mindig a hűtőszekrényben szárítom a fűszereket, papírzacskóban. Nyitva hagyom a száját és szépen morzsolhatóra száradnak a hidegben, de egyszerre csak egyfajtát szoktam beletenni. Mondjuk a bazsalikomtól az egész hűtő nagyon illatos szokott lenni, de hát ez van. Szeretem az illatát. 

Tettem ide korábban készült képet és mostanit is, most nagyobb a lestyánom, de nem olyan szép, mert le kellett vágni, virágot akart hozni én meg nem akartam, hogy virágozzon.

Az utolsó képet meg azért tettem ide, mert az a vágódeszka 38 centis, ahhoz képest érdemes nézni a lestyánlevelet.