Bútorozkodok

Ez ugyan nem kerti téma, de ide tartozik a Birtokhoz. 

Apránként már tavaly kezdtem berendezkedni, mindig egy-egy darabot vettem, de bevallom már az agyamra kezdett menni, hogy mindig a hiányban vagyok. Ez is kéne, az is kéne. És a lakás se barátságos, üres, kopár fehér falak, semmi dísz sehol (ezután se lesz rögtön, de a végleges bútorok között legalább már jobban el tudom dönteni, hogy mivel díszítsek. Egy félkész festményem lóg a falon, amire mindenki elég furán néz, aki bejön, mert nem tudják mire vélni. 

Másrészt a Böbe a karmával kilyukasztotta a kis felfújható ágyat, ami vendégágyként funkcionált és helyettesítette a kanapét. Még nem találtam meg, hol ereszt, de meg akarom keresni és befoltozni, mert szeretném, ha vendégágyként  továbbra is használható lenne. Egyelőre eltettem, aztán majd egy téli vagy esős őszi hétvégén előszedem, megkeresem a lyukat és megragasztom. 

Ennek "örömére" úgy döntöttem, hogy megveszem a kanapét és ha már lúd, legyen kövér alapon, megrendeltem a még hiányzó bútorokat is. Tulajdonképpen már nem kellett sok, nem is értem mi a csudáért halogattam, viszont könnyű volt megrendelni, mert minden rég ki volt már nézve. 

Így aztán jön egy TV szekrény, egy könyvespolc és egy kis asztal még, illetve tegnap a JYSK-ben megvettem azt a hatalmas ezüst keretes tükröt, amit már olyan régen kinéztem. Olyan van a fürdőben is, de kisebb. 

A kanapé pedig már itt is van. Azt hiszem a bútorüzletben mindig ilyen vevőket szeretnének, mert nem igazán vacilláltam, bementem, körbejártam és kiválasztottam, persze ehhez kellett, hogy legyen olyan, ami tetszik és árban is megfelel. A franciaággyal is így voltam, fél óra alatt pik-pak kiválasztottam. Általában amikor már biztos vagyok abban, hogy megveszem a valamit, akkor már nem sokat szoktam szarakodni, hanem eldöntöm és megveszem. Nem vagyok az a típus aki elmegy harminc üzletbe (aztán jól nem lékszik, hogy hol mi volt és mennyiért) és az sem, aki tépi magát, ha meglátja a cuccot máshol húsz fillérrel olcsóbban. 

Nekem az időm sokkal fontosabb, mint a boltokban való ténfergés. És megbánni sem szoktam a választásaimat. 

Még szükségem lesz egy állólámpára és pár asztali lámpára is, egy éjjeli szekrényre (sajnos éppen nem volt olyan raktáron, amit szerettem volna, arra várnom kell) és az előszobába egy kis konzolasztalra. Van most ott egy kis krómacél 3 polcos akármi, vettem is hozzá kosarakat, de valamiért nem kedvelem. Az nem teszik, hogy kerekeken van. Kivehetők lennének, de úgy meg nehéz húzgálni, mert az előszoba az, ahol szinte örökké fel kell mosni. Sehogyse jó...