"Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg."

Már nagyon várom, hogy vége legyen ennek a hideg, havas időnek, de most is -7 fok van és szakad a hó. 

Nem szeretem a havat. Persze én is tudom, hogy ez most nagyon kellett a talajnak a rengeteg víz miatt, sőt nagyon hasznos ebben a hidegben, mint szigetelőréteg is a talajon. A hasznosságát nem vitatom, de akkor sem szeretem. Az egész telet úgy, ahogy van nem szeretem, csak elviselem, mert tudom, hogy ez a természet rendje és végül is inkább most legyen hó és hideg, mint márciusban és áprilisban, ahogy tavaly volt. 
De ezek csak tudatosítások, önvigaszok, öngyőzködések, hogy könnyebb legyen kibírni, de akkor is nagyon várom, hogy jöjjenek a plusz fokok és olvadjon el a hó és főleg jöjjön a tavasz. Szerencsére (elvileg) már nem kell már sokat várni rá, de akkor is még csak január van, még jócskán van hátra a télből.

Be vagyok húzódva, kuckózva, most jobban mint máskor. Olvasok, most éppen egyszerre kettőt is, az egyiket már másodszor: Eliot Aronson-tól: A társas lény, ezt lassan, amennyit egyszerre felfogok belőle, illetve egyszerre annyit, hogy utána kicsit tudjak gondolkodni rajta. 
A másik könyv... hát... nem is tudom. A lány a vonaton, szerző: Paula Hawkins. Valószínűleg végig fogom olvasni, mert nem szeretek könyvet félbehagyni (bár volt már), de annyira utálom benne a főszereplőt, hogy rosszul vagyok tőle. Eddig egyszer volt ilyen, Raszkolnyikovot utáltam ennyire (tőle egyenesen undorodtam) a Bűn és bűnhődésben, de azt is végigolvastam. 
Ennek ellenére könnyen olvasható, meglátom mi sül ki belőle, bár nem várok tőle túl sokat.
Az is nagyon zavaró ebben a könyven, hogy ketten is mesélik (eddig), de ugyanazon a hangon, elsőre fel se tűnt, hogy valaki más "beszél" a könyvben. 
Valószínűleg az írónak nem fogom több könyvét elővenni, mert minek beszéltet két különböző karaktert a könyvében, ha nem képes nekik különböző karaktert adni.

Illetve még nézem a youtube-on a koreai kertészkedős csatornákat, találtam újakat is, majd összeszedem és kiteszem az oldaldobozba. 

Egyébként nem tudom mi van, annyi tervem volt a télre, hogy majd mennyit kirándulok, meg festek és egyebek és be vagyok itt punnyadva, semmihez semmi kedvem, de főleg az orromat kidugni nincs ingerenciám. Így aztán nem is erőszakoskodom magammal, most ez van. 

A cicáknak is már az agyára megy a bentlét. Elza ki se nagyon mozdul, Böbe meg kínlódik a WC-s ügyeivel. Nem nagyon akarja használni az almot, nagy dologra egyáltalán nem.
Valamelyik este azon nevettem, hogy biztos szó szerint befagy a kis segge, mert kiment, aztán bejött és bepisilt az alomba. :))) 
Pedig csak 0 fok volt kinn. Aztán itt kínlódott nekem, belement az alomba, ásott egy lyukat, föléguggolt, én meg diszkréten elhúzódtam, hogy ne zavarjam őt, de észrevette, hogy csendben elpárologtam a fürdőszoba irányába. Erre kimászott az alomból és mint egy kérdőjel leült elém és nézett. Azt szűrte volna le belőle, hogy nem OK, amit csinál? Az nem lenne jó...
Aztán nem ment vissza, hanem bolyongott, itt nyávogott, ott nyöszörgött, míg végül nagy nehezen elhatározta, hogy mégis kimegy... aztán meg alig tudtam behívni, mert - gondolom - felfedezte, hogy nincs is annyira hideg. :))))

Elza után naponta négy-öt alkalommal takarítok, mert széthányja az almot. Bekakil és aztán úgy kaparja el, hogy mindenfelé van belőle az almon kívül is. Szerintem direkt csinálja, mert egyébként nem szokott ennyire szörnyű lenni, de most Elza egy rémálommá vált. Olyan, mint egy szarógépezet, kitakarítom az almot és rögtön telerakja. Nem tudom, hogy tartalékolja-e magában, vagy miért lett ez, csak tippem van, de borzasztó. 

Kicsivel többször fogok kimenni hozzá megszeretgetni, mert akkor szoktam simogatni és kicsit tutujgatni őt, amikor kimegyek takarítani, arra gondoltam, hogy azért csinálja, hogy kimenjek és ha ez így van, akkor jó lenne, ha nem rögzülne benne. Szóval most figyelni fogok, hogy akkor nem lesz ugyulibugyuli, amikor takarítok, hanem máskor lesz, függetlenül az alomrendezéstől.
Tiszta macskapszichológus leszek má'! :))))

Tegnap az a fura jelenség állt elő, hogy reggel 6-kor -7 fok volt, aztán elkezdett süllyedni a hőmérséklet és háromnegyed 8-kor már csak -9 volt. 
Egész nap kék ég mellett sütött a nap, éjjel is derült volt és most is, hát... most jól jönne pár felhő, hogy ne legyen olyan hideg, de sajnos a láthatáron sincs egy sem. 
Ma reggelre 7 órakor -17,3 fok volt kinn. 

Végignéztem a hőmérőket, mert van kinn több is. A ház déli oldalán van egy felragasztva kívülről az ablaküvegre és a redőny is le van eresztve, tehát védett helyen van, az -10 fokot mutat. Az északi oldalon egy szintén kívülről ablakra ragasztott és redőny nélküli -13 fokot, van egy ami -20 fokot mutat, de a digitálisat szoktam nézni, ezért ennél maradok most is. 
Ezek alapján remélem, hogy a bebugyolált növények körül, belül a takaráson nincs ilyen borzasztó hideg és megússzák ezt az időjárást. 

Azért tegnap még kimentem és a nem takart növények köré elkezdtem havat lapátolni, jó magasan, hogy szigetelje a növényt. 
Lapátoltam egy rakás havat a nagy fügebokor köré, hogy legalább tőről újra tudjon hajtani, ha annyira elfagyna, de kapott nagy kupacot mind a két frissen ültetett nashi körte is, a babérmeggy (bár már a levelei teljesen elfagytak), a kínai álbirs, a jujubák, a becsomagolt kis füge körül is halmoztam még havat, ahogy az egyik szintén letakart datolyaszilva körül is, illetve az előkertben a takart japán szentfa doboza körül is. Meg még több növény körül is felhalmoztam egy csomó havat kúp alakban. A pawpaw és a mézbogyók elvileg bírják, szerintem a mézalmácska is és remélem, hogy a kis őszibarack is. Köréjük nem halmoztam, nem jutott eszembe, de ezek még kicsik, így is lepi őket a hó. 
Amikor majd elmúlik ez a hideg, akkor elszedem mellőlük a havat, mert ha elkezd olvadni és esetleg visszafagy, akkor meg már árt.

Nagyon kíváncsi leszek a káposztákra, azok tél eleje óta fólialagútban vannak, ami egy réteg nemszőtt, fagyvédő takaróval és egy réteg fóliával vannak takarva és most rajta hagytam a vastag hóréteget is. 

Nem fotóztam le az összes hóval felkupacolt csemetét, mert a telefonomat és a kulcsot is kitettem száraz helyen, nehogy a zsebemből kiessen, mert a hóban lehetetlen lenne megtalálni. Egyszer végigmasíroztam még fotózni a nagy hóban, de volt, ami kimaradt és nem volt már kedvem visszamenni. 

Aggódom a kert miatt, de sajnos ez van, viszont ami most kifagy, abból nem hozok többet ide. 

Ez a tavasszal ültetett datolyaszilva csemete, van rajta vastag filc anyag, azon szintén filc, ami kívül nejlonos és még a fólia is, hogy vízhatlan legyen. 

A nashi körték. Kb. 70-80 cm vastag havat halmoztam köréjük. 

A kínai álbirs. 

Gyönyörű a táj fentről az ablakból. 

Elza bungijára még tettem pluszban egy vastag plédet és egy vastag törülközőt is, most már van rajta 9 réteg takaró. :))))
És persze megy a fűtés is, most éjszaka már 21,5 fokkal mentem, 65 fokos vízzel, mert nem akarom, hogy kihűljenek a falak, sokkal többe kerül újra felfűteni. Így is érezni, hogy hidegebbet sugároznak a falak.
Nálam általában 21 fokon van a termosztát napközben és nekem ez így normális időben tökéletesen elég, de amikor ilyen extrém hideg van kinn, akkor nem, mert más a hőérzet. 
Éjjel 18 fok szokott lenni, de ha most engedném, akkor nagyon lehűlne a ház. Egy biztos, az idei fűtésszámla nem lesz alacsony.

Nem aludtam túl sokat. Böbe hajnalban 4 óra után kikéredzkedett, hiába az alom benn, nem használja. 10 perc múlva kinéztem, akkor bejött, aztán épphogy elaludtam, megint hisztizett, hogy ki akar menni. 5 óra volt, akkor már felkeltem inkább. Kb. 20 percet volt kinn. Elza is kihisztizte magát a kajáért, pedig nem szokott ilyen korán enni, de most csend van. 
Fufu tegnap nem jött enni, remélem nincs baja. 

Huh, kimentem tegnap reggel a második "löket" havat eltakarítani, mert ki kellett tenni a kukát, amit aztán szépen be is hoztam, mert a kukások nem értek ide.
Több esett, mint előzőleg, de tegnap már szerencsére abbahagyta.
Vágtam a kukának utat a hóban és az autónak is vágtam utat, de jó lenne, ha már nem esne több, mert nem tudom hová lapátolni a sok havat. 
Úgy leizzadtam, hogy be kellett jönnöm száraz ruhát váltani.
Aztán saját magamnak is vágtam utat, hogy el tudjak menni a teraszig.

Az igaz, hogy a csapadék szempontjából meg nagyon kellett ez a hó és most a talajt és a növények gyökereit is védi majd, amikor jönnek a nagy fagyok. Ma reggel -8 fok van.
Azt olvastam, hogy a legnagyobb hidegben is a hó alatt 0 fok körüli hőmérséklet van és zajlik az élet a talajban és ez nagyon jó, de ettől még az idei fügetermésemet el kell majd gyászolnom, bár annak nem a hó az oka, hanem a fagy. :(

Beledugtam a colstokot (én colostoknak hívom), 18 centi esett összesen, ezt a teraszon mértem, mert azt nem takarítottam le az első adag után. 

Megkínlódtam a terasszal és nem is fejeztem be teljesen még a második nekifutásra sem. Akkora már mellette a hóhalom, szerintem van 80 centis is, amit összehalmoztam, pedig az csak a teraszról jött le. Itt már az örökzöldek egy részéről is leráztam a havat. 

Eddig jutottam délelőtt a terasszal, de később ellapátoltam róla az összes havat, beleértve a letakart hinta tetejét is.  

Egyébként gyönyörű minden, sokkal szebb, mint előző nap, de nagyon remélem, hogy majd nem hirtelen és egyszerre fog elolvadni, mert akkor meg úszni fogunk. Mert a fagyott föld nem fogja tudni beszívni a vizet és ha egy nagyobb olvadás után még esetleg rá is fagy megint, na akkor lehet keresztet vetni egy csomó növényre. 
Remélem normálisan olvad majd el, szépen, fokozatosan, ennyit igazán megérdemlünk és főleg a kert és az élővilág ez után a száraz nyár után. Ha már itt van ez a sok hó, akkor legyen képes elnyelni a föld szépen, kortyolgatva. 

Elza most nem hepi, bár szerintem a fotóckodástól kezd besokallni és persze nem tud annyit kinn lenni se, be van záródva a bungijába.
Van, amikor hetekig nem hagyja magát lefotózni, sokszor direkt úgy fordul, hogy ne legyen fotogén. 
Elzának szerintem egyébként valami alomfétise van, ahogy kitakarítom az almot, rögtön teletrotyizza, de 2 percen belül. Ha megint kitakarítom, akkor megint teletrotyizza.
Már a puttonyom is tele van az almozással, várom a nyarat, hogy húzzanak már innen kifelé. 

Böbe is állandóan nyekeg, tele a kajás tálja, nem is éhes, ha az ajtót kinyitom, hogy akkor menjen ki, akkor elszalad, de utána odaül az ajtóba, sőt kaparja is. Ha ki akarom engedni, megint elszalad... agyukra ment már szerintem a tél, nekem meg ők mennek az agyamra. 
Próbálok Böbével játszani, de most semmi nem érdekli, se a piros fény, semmi gurulós dolog, de van ilyen boton belógatós tollas izé is, semmivel nem játszik. 
Felhoztam neki is az almot, hátha az a baja, hogy nem tudja kinn kényelmesen végezni a dolgát a hó miatt, de csak egyszer volt benne pisilés. Böbike egyébként egyáltalán nem használ almot már vagy egy éve vagy több is, ő kinn végzi a dolgait, nem úgy, mint Elza, aki viszont tobzódik benne. :)))