Ma az ígért -5 fok helyett 0,8 fok volt reggel pluszban, remélem, hogy továbbra is ennyit fognak tévedni, mert egyébként az előrejelzés az "Atyaúristenmileszitt!" kategória. 
Voltak tél elején ilyen hosszabb távú prognózisok, de már hajlamos vagyok nem hinni ezeknek, most viszont nagyon bejönni látszik. 
Egyébként nem tudom, hogy kártevők szempontjából van-e ennek bármi haszna, mert lenn a fák között valamelyik nap is láttam polosokat, amik nem voltak teljesen hibernálódva, ezek a dögök állítólag -25-ig is bírják és szintén láttam egy nagy legyet (olyan -4 fok lehetett kinn) a falon a lépcsőházban, ami fűtetlen és nem is szigetelt és a légy mozgott! Szerintem alkalmazkodnak. Jó persze ez a légy egyedi jelenség, de a nagy fagynak nincs akkora szelektív hatása, mint hisszük. 
Viszont a fügét már kicsinálta... lesz bóklászás tavasszal a kertben, hogy mi maradt és mi ment a lecsóba, az biztos. 

Elkezdtem tegnap megint megrendszabályozni a népeimet, mert már megint ott tartunk, hogy semmit nem hajlandók megenni. Már annyi drága kaja pocsékba ment, hogy az borzasztó, ráadásul a Fufu-t se láttam napok óta, talán van egy hete is, hogy nem jött, neki se tudtam odaadni. Remélem nincs baja, talán csak beengedték a melegre ott, ahol lakik, vagy csajok után kajtat a MacskaKirályfi, mert lassan itt lesz ideje. 

Így aztán elpakoltam előlük a kaját. Mindent, a szárazat is. 
Böbike kis szőnyegét is kimostam, amin a tálkái vannak, hátha szagot érez rajta, mert néha szokta mellé pakolni a kaját. :)))

Elza reggel kapott egy adag nedves kaját, amiből evett, de alig valamit. Dél körül adtam neki hozzá egy csík szőroldó pasztát, az nagy sláger nála mostanában és kell is neki, mert rengeteget öklendezett az utóbbi időben, de most már nem, mert jó ideje kapja megint a pasztát. 
Szerintem felfalná az egész tubussal is, de nem lehet adni csak egy kicsit, így viszont mindig eszik még pár falatot a normál kajából is a pasztával együtt. 
Aztán kora délután kapott szárazat is, mert már majdnem szétverte az ajtót nekem, de amikor visszavonult a budoárjába, akkor megint eltettem, hadd legyenek kicsit éhesek és ne legyen már olyan természetes, hogy ott a kaja és lehet undorkodni meg vinnyogni afölött is, amit tegnap még imádtak és kétpofára faltak. 

Böbike is egy adag alutasakost kapott, azt eszegette majdnem egész nap. Ő nem csinál akkora cirkuszt, mint Elza, szerencsére. :)))
Viszont megint csak utálkozott a száraz kaják fölött. Lehet, hogy megint keveréket fogok csinálni neki, mert régebben úgy evett és akkor olyan jókat szemezgetett belőle, mindig azt szedte ki, amihez éppen gusztusa volt. 

Lefotóztam a ház előtt a nyomokat a hóban, van közte biztos cicanyom is, de a zöme szarvasok nyoma. Van egy nagy villanyoszlop is itt a ház sarkánál és a tövénél ki is van heverve, szerintem itt aludtak. Lehet, hogy a nagy hidegben a háznak van annyi meleg kisugárzása, hogy azt ők érzik? 

Egyébként nagy bazi fehérség van, hideg és rideg, nemszeretem állapot, de ami a lényeg, hogy el fog múlni! Minden nappal közelebb megyünk a tavaszhoz és ezt semmi nem állíthatja meg! Meggebedhet ez a rohadt tél meg a La Niña is, akkor is a tavasz felé tartunk!

Hétfőn megint esett kb. 6-7 cm hó... megint sepertem, lapátoltam és még tegnap reggel is. Meg is csúsztam kinn a hóban, lehuppantam a földre (semmi bajom nem lett), viszont eltört a hólapátom, mentem is venni újat, de nem kaptam, pedig ki tudja mennyi hó lesz még. 
Illetve a terasz most ez után a hétfői hó után még nem lett letakarítva, ahhoz is kell (kéne) a lapát. 
Úgy tűnik, hogy hamar örültem, mert az előrejelzés ugyanolyan hidegeket mutat, mint eddig voltak, egészen január végéig, bár ma reggel csak -2,7 fok van. 
Jó a Dél-Dunántúlnak, ott már tegnap is meleg volt... állítólag. Viszont ami jó, hogy a mai nappal már túl leszünk ennek a nyavalyás januárnak a felén! Én ezt tartom az év legutálatosabb hónapjának és sose cáfolt még rá. Hosszú is, hideg is, sötét is, ünnep sincs, a kert is alszik, a természet is alszik.... áááááá!
Kicsit kezdek már rángatózni ettől az időtől, türelmetlen vagyok és nyűgös, nekem sokkal jobban bejönnek a melegebb telek és a melegebb évszakok.

Erre várok már nagyon, hogy nyíljanak, hogy bóklászhassak a kertben és keresgessem, hogy dugták ki a fejüket a bimbók, hol vannak újabb és újabb színes-csodás virágtelepek. :) 

Tettem ki az oldaldobozba 3 új YT csatornát (mármint itt újak), amiket mostanában szoktam nézni. 
Mind a 3 koreai csatorna, szerencsémre már a YT ajánlgatja nekem ezeket, mert általában a koreaiakat nézem. Nagyon szeretem őket, sokféle tájat is lehet látni bennük, piacokat, kirándulóhelyeket, amerre járnak és persze a kertjeiket. 

Az első Cocoshi csatornája a hegyekben, eleinte nehezen indultam vele, mert az első videói (akkor még gondolom ő is csak tanulta és alakítgatta) még elég unalmasak voltak. 
Aztán jött a tavasz és egyre szebb kis filmjei lettek, olyan virágokkal (főleg vadvirágokkal), amiket még csak nem is láttam soha. Vadregényes a kertje, csodás hegyek között, cicákkal és sok madárral és olyan nyugalmat árasztanak a kis filmjei, jó nézni. 

A másik, amit "3 éve vidéken"-nek neveztem el, egy fiatal pár vidéki háza és kertje, szintén a hegyekben, cicákkal. Azt hiszem Koreában is rengeteg cica lehet, akiket nézek, mindenkinek van több cicája. :) 
Egyébként ők a zabálós pár, mindig esznek, éhesen ne nézzétek. :D 

A harmadik, a "Romantikus pár az erdőben" - ők magukat írták így le és tényleg egy erdő magasodik a kertjük fölé. Nekem nagyon tetszik, amilyen egyszerűen be tudnak rendezkedni, mégis mindenük megvan, ami szükséges és nekem olyan benyomásom van, hogy Koreában minden férfi ezermester. Bár azt hallottam, hogy ott az iskolában mindent oktatnak nekik. 

Még mindig bele vagyok szeretve Dél-Koreába, gyönyörű vidék, nagyon érdekes a konyhájuk is. Rengeteg zöldet esznek, vadzöldségeket is, rengeteg halas és tengeri ízt (nemcsak halhúst) fogyasztanak és a fűszerezésük alapja, az eszméletlen mennyiségű hagyma, fokhagyma, gyömbér, szójaszósz és szójapaszta, ipari mennyiségű őrölt pirospaprika vagy paprikakrém (a gochujang) és persze a rizs és a szintén ipari mennyiségű kimchi, amit mindenből (kínai kel, retek, reteklevél, salátalevél, de vadnövényekből is) készítenek és mindent is megszórnak szezámmaggal. 

Imádom látni, hogy tavasszal autóznak/motoroznak és az utak szélei végig rózsaszín virágú cseresznyefákkal vannak szegélyezve. Persze annak a társadalomnak is megvannak az elég súlyos problémái és hátulütői. 

Vettem bio kurkumát a boltban, elteszem az alagsorba és reménykedem, hogy tavaszig meg tudom őrizni és ki tudom majd ültetni a kertbe. Próba szerencse... 

Tavaly a gyömbér nem sikerült, de olyan hülye, hideg tavasz volt és még a május is hűvös volt, illetve egész nyáron az éjszakák is. Nagyon magas volt a hőingás a nappalok és az éjszakák között, ez nagyon nem volt jó a gyömbérnek.
Nekem jó volt, mert a kánikulákban is viselhetők voltak az éjjelek, le tudtam mindig hűteni a házat.
Summa summárum, a gyömbér nem sikerült, majd az idén újra megpróbálom és hamarabb kezdem el benn  a melegben kicsíráztatni, ahogy majd a kurkumát is. Még tarót is akarok szerezni valahonnan.  

Ebben a hidegben rákaptam a teákra és a forró csokikra is. Hoztam fehér csokisat is haza, most váltogatom őket, de pl. van egy csomó lándzsás utifű levelem is, mostanában abból iszom a teát, egy szelet citrommal és kandiscukorral, de tegnap a kínai, réteges, táblás cukrommal próbáltam ki, azzal is nagyon finom.
Úgy néz ki, mint egy darab húsos szalonna, de ez bizony cukor! :) 

"Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg."

Már nagyon várom, hogy vége legyen ennek a hideg, havas időnek, de most is -7 fok van és szakad a hó. 

Nem szeretem a havat. Persze én is tudom, hogy ez most nagyon kellett a talajnak a rengeteg víz miatt, sőt nagyon hasznos ebben a hidegben, mint szigetelőréteg is a talajon. A hasznosságát nem vitatom, de akkor sem szeretem. Az egész telet úgy, ahogy van nem szeretem, csak elviselem, mert tudom, hogy ez a természet rendje és végül is inkább most legyen hó és hideg, mint márciusban és áprilisban, ahogy tavaly volt. 
De ezek csak tudatosítások, önvigaszok, öngyőzködések, hogy könnyebb legyen kibírni, de akkor is nagyon várom, hogy jöjjenek a plusz fokok és olvadjon el a hó és főleg jöjjön a tavasz. Szerencsére (elvileg) már nem kell sokat várni rá, de akkor is még csak január van, még jócskán van hátra a télből.

Be vagyok húzódva, kuckózva, most jobban mint máskor. Olvasok, most éppen egyszerre kettőt is, az egyiket már másodszor: Eliot Aronson-tól: A társas lény, ezt lassan, amennyit egyszerre felfogok belőle, illetve egyszerre annyit, hogy utána kicsit tudjak gondolkodni rajta. 
A másik könyv... hát... nem is tudom. A lány a vonaton, szerző: Paula Hawkins. Valószínűleg végig fogom olvasni, mert nem szeretek könyvet félbehagyni (bár volt már), de annyira utálom benne a főszereplőt, hogy rosszul vagyok tőle. Eddig egyszer volt ilyen, Raszkolnyikovot utáltam ennyire (tőle egyenesen undorodtam) a Bűn és bűnhődésben, de azt is végigolvastam. 
Ennek ellenére könnyen olvasható, meglátom mi sül ki belőle, bár nem várok tőle túl sokat.
Az is nagyon zavaró ebben a könyvben, hogy ketten is mesélik (eddig), de ugyanazon a hangon, elsőre fel se tűnt, hogy valaki más "beszél" a könyvben. 
Valószínűleg az írónak nem fogom több könyvét elővenni, mert minek beszéltet két különböző karaktert a könyvében, ha nem képes nekik különböző karaktert adni.

Illetve még nézem a youtube-on a koreai kertészkedős csatornákat, találtam újakat is, majd összeszedem és kiteszem az oldaldobozba. 

Egyébként nem tudom mi van, annyi tervem volt a télre, hogy majd mennyit kirándulok, meg festek és egyebek és be vagyok itt punnyadva, semmihez semmi kedvem, de főleg az orromat kidugni nincs ingerenciám. Így aztán nem is erőszakoskodom magammal, most ez van. 

A cicáknak is már az agyára megy a bentlét. Elza ki se nagyon mozdul, Böbe meg kínlódik a WC-s ügyeivel. Nem nagyon akarja használni az almot, nagy dologra egyáltalán nem.
Valamelyik este azon nevettem, hogy biztos szó szerint befagy a kis segge, mert kiment, aztán bejött és bepisilt az alomba. :))) 
Pedig csak 0 fok volt kinn. Aztán itt kínlódott nekem, belement az alomba, ásott egy lyukat, föléguggolt, én meg diszkréten elhúzódtam, hogy ne zavarjam őt, de észrevette, hogy csendben elpárologtam a fürdőszoba irányába. Erre kimászott az alomból és mint egy kérdőjel leült elém és nézett. Azt szűrte volna le belőle, hogy nem OK, amit csinál? Az nem lenne jó...
Aztán nem ment vissza, hanem bolyongott, itt nyávogott, ott nyöszörgött, míg végül nagy nehezen elhatározta, hogy mégis kimegy... aztán meg alig tudtam behívni, mert - gondolom - felfedezte, hogy nincs is annyira hideg. :))))

Elza után naponta négy-öt alkalommal takarítok, mert széthányja az almot. Bekakil és aztán úgy kaparja el, hogy mindenfelé van belőle az almon kívül is. Szerintem direkt csinálja, mert egyébként nem szokott ennyire szörnyű lenni, de most Elza egy rémálommá vált. Olyan, mint egy szarógépezet, kitakarítom az almot és rögtön telerakja. Nem tudom, hogy tartalékolja-e magában, vagy miért lett ez, csak tippem van, de borzasztó. 

Kicsivel többször fogok kimenni hozzá megszeretgetni, mert akkor szoktam simogatni és kicsit tutujgatni őt, amikor kimegyek takarítani, arra gondoltam, hogy azért csinálja, hogy kimenjek és ha ez így van, akkor jó lenne, ha nem rögzülne benne. Szóval most figyelni fogok, hogy akkor nem lesz ugyulibugyuli, amikor takarítok, hanem máskor lesz, függetlenül az alomrendezéstől.
Tiszta macskapszichológus leszek má'! :))))