Szerda este Elzát kinn felejtettem... bakker. Mostanában rászokott arra, hogy amikor Böbe bejön, akkor ő kimegy, de szerintem csak azért, mert hallani akarja, hogy őt ugyan hívom-e és most nem hívtam. Elfelejtettem. 
Nagyon azért nem féltem őt, mert  Elza gyakorlott cica, kóbormacska volt és vannak kinn téliesített dobozok is, meg vastagon széna lenn a Macskahaciendában. Biztos ott aludt valamelyikben és hideg se volt, de akkor is lelkifurdalásom van. Bocsánatot kértem tőle. :)
Remélem a CicaNéni egy darabig most nem fogja megint a saját fontosságát tesztelni. :)) Most is benn alszik a kuckójában. Érdekes módon a napokban elhagyta a bungit és lement az alsó kuckóba. Lehet, hogy ott melegebb van neki. 
Az alsó kuckó egy nagy doboz, ami körbe van véve vastag hungarocellel, az aljában van egy 10 cm vastag kőzetgyapot darab és az be van takarva neki egy szőnyegdarabbal és még azon is van vastagon szőrikés takaró. 
Most is ott kuksol benn. :) Egy darabig nem lesz kimászkálás, az tuti. :))))

Más.
Bevallom már fenntartással nézem, olvasom azokat az ellentmondást nem tűrő kerti tanácsokat (is), hogy a lágyszárú évelőket nem vágjuk vissza, csak tavasszal. Eleinte én is mentem az ilyen-olyan tanácsok után, vagy szereztem be az ajánlott növényeket és időnként tapasztaltam, hogy a dolgok nem úgy működnek. 
Minden kert más, más a talaj, más a fekvése, a szél- és csapadékviszonyok folyamatosan változnak, a hőmérséklet is, más egy délnyugat-magyarországi kert klímája és más itt a Mátrában is. 

A témát azért is  vetem fel, mert sokan vannak, akik olyan vakon követik mások tanácsait, hogy meg se állnak ránézni a növényre, vagy gondolkodni kicsit.
Nagyon sok ember úgy van, hogy ha valaki, akit ő validnak tart azt mondta, akkor az úgy is van és elmarad a gondolkodás, az odafigyelés és a saját tapasztalat kialakítása. Ez nemcsak kert témákban igaz, sajnos. 
Én jobban szeretem megnézni a növényt, megfigyelni az időjárást és annak függvényében, illetve a saját tapasztalataim alapján dönteni. 
Ezért általában inkább visszavágom a növényeket. 

Most pl. az Astereket vágom fokozatosan, illetve már elkezdtem visszavágni a magas varjúhájakat is. 
Az Astereknél azt tapasztaltam, hogy (egyébként is) nagyon hajlamosak a lisztharmatra. Ha rajta hagyom a növényen a szárakat és nedves az idő (mint pl. felénk most is), akkor ellepi a lisztharmat a növényt és akkor azt már nem tudom visszadarabolni se önmaga köré, mert beteg növényt nem rakok vissza a talajra. 

A magas varjúhájakra pedig jellemző, hogy már ilyenkor ott kandikálnak a jövő évi hajtások csúcsai. A varjúhájak pozsgás növények, a levelük és a száruk tele van vízzel, de ilyenkor már ők is lehullatják a leveleiket, rá a friss hajtásrügyekre és amikor nedves az idő, főleg ha fagy is van közben, ezek a nagy víztartalmú levelek szinte elfolyósodnak és rásimulnak a friss rügyekre, elzárva tőlük a fényt, a levegőt, simán kirohasztják maguk alatt a rügyeket. 
A szárak is ugyanígy folyósodnak ilyenkor, illetve azt is megfigyeltem, hogy ilyenkor könnyebb darabolni is, sőt a visszakomposztálódás is gyorsabb, mintha tavaszig állva hagyom a már elpusztult szárakat. A visszadarabolt virágaik is jó szolgálatot tesznek, betakarják a talajt és nem engedik fel a gyomokat.

Csináltam ilyen képeket, látszik, hogy ráfolyósodik a pusztuló levél a friss hajtásokra. Ez nem véd a fagytól sem, de ezeket a varjúhájakat nem is kell védeni, nem szoktak elfagyni. 
Természetesen leszedtem a bimbókról ezeket a leveleket. 

A harmadik a krizantém. Ezeket is mindig visszavágom, mert a nedvességtől a virágfejek teljesen lehúzzák a növényt a talajra és ahol laza a talaj, ott szinte gyökerestül kifordul a növény, pedig ilyenkor már jönnek a friss hajtások a gyökerénél. Ha nem nedves, akkor a nagyobb szelek forgatják ki, amikor beleakaszkodnak a hatalmasra nőtt, kiszáradt növénybe. 

Summa summárum, én mindenkit arra buzdítok, hogy nézze meg a növényét, hogyan viselkedik és aszerint döntse el, hogy visszavágja vagy nem vágja vissza. 
A visszavágás miatt nem kell a kertnek télen sem csupasznak lennie, erre valók az örökzöldek, hogy ellensúlyozzák a lágyszárú évelők, illetve a lomb hiányát. A tél az tél, ilyenkor törvényszerűen csupaszabb a kert, ezzel együtt lehet élni. 
Ha csak az ízlés szempontjából nézzük, ebben különbözőek vagyunk, de ne ez legyen az elsődleges szempont akkor sem, ha valakinek tetszik. A növény egészsége sokkal fontosabb, nem olcsó cuccok ezek, érdemes arra törekedni, hogy életben maradjanak és jövőre is virágozzanak. Elsősorban ezért nevelgetjük őket, nem a kiszáradt kóróikért. Az csak bónusz, ha valamelyik télen is szép. 
Nekem személy szerint nem is tetszik a sok ide-oda dűlöngélő, szél által összegubancolt, száraz kóró a kertben. Szokták mondani, hogy milyen szép rajtuk a hó... na de mikor van hó? Jobban szeretem a letisztult, a tavaszra, a kihajtásra készen álló kertet, főleg, hogy rengeteg kora tavaszi hagymásom is van, nem a kiszáradt kórók között szeretnék utánuk kutakodni tavasszal. 

Vannak viszont növények (de ezek cserjék és nem lágyszárú évelők), amiket én is csak tavasszal vágok vissza, ilyenek pl. a hortenziák. Tavasszal róluk lehet sok-sok dugványt készíteni. 
Én pl. itt északon a rózsákat sem szoktam soha visszametszeni ősszel, mert a rózsa - ha jön egy enyhébb időszak - rögtön elkezd kihajtani a metszés hatására és akkor a friss hajtásai visszafagyhatnak, amikor ismét fagyni kezd.  
Ugyanígy a kékszakállt és a barátcserjét is csak tavasszal metszem vissza, de a cserjék az egy külön történet. 

Napok óta figyeltem Böbikét, hogy van-e esetleg baja, hogy a foga fájhat-e, de úgy látom, hogy csak nem kellett már neki a meglévő táp. Az újakat felfalták Elzával együtt, de nem mindet. Pl. a Matisse nem fogy, majd Fufu megeszi, most a Josera se megy, de az Iams az most menő... majd elmegyek és veszek még belőle és akkor az se kell majd nekik. Így szokták. :)))

A CocaBocola (Böbe) majdnem egész nap benn szokott lenni, néha korán reggel kikéredzkedik elintézni a WC-s ügyeket, de jön is be és este szoktak még kimenni, Elzával együtt. Egyébként téli alvászat van és a téli test is előállt. :))))

Lefotóztam a tűztöviseket is, tavasszal irgalmatlanul visszavágtam mind a kettőt, mert túl nagynak tartottam... mostanra sokkal nagyobbak lettek, mint voltak, bár legalább széltében nem akkorák. Látva a növekedési ütemét, azon gondolkodom, hogy mi lett volna, ha nincs aszály?!
Tavasszal megint fogok belőle visszavágni, de már nem annyira, mert az idén a nagy metszés miatt alig volt rajtuk bogyó.
A tűztövis az előző évi hajtásain hozza a virágait, majd a bogyókat, ezért jövőre biztos tele lesz szép, piros, illetve narancssárga bogyókkal. 
Ez a bokor a narancssárga bogyós, az alsó képen pedig a piros bogyós van. 

Meg fogom nézni, hogy a tövükről mennyi hajtást hoztak. A nagyobb bokrot 2 ágasnak hagytam meg tavasszal, a kicsin hármat, de ennél többet nem is fogok engedni nekik. Inkább felfelé hagyom majd őket terjeszkedni, bár létrázni se nagyon szeretnék mellettük. Nem lenne jó belepottyanni.  

A tűztövissel arra is érdemes vigyázni (ha valaki esetleg most készül venni a kertjébe), hogy metszésnél minden levágott ágat össze kell szedni, mert csupa tüske és gyomlálásnál nagyon tud szúrni, főleg, ha már ki is száradt.
Mivel oldalirányban is erősen növekszik, ki szoktam vágni a sűrűjéből az oldalsó ágakat is.
Ha sövénynek ültettem volna, akkor nyírásnál biztos terítenék alá valamit, amire potyognak a szúrós lenyírt darabkák. 

Azon gondolkodtam, hogy jövőre jó lenne ültetni pár tő édesburgonyát is. Egyrészt szeretem, másrészt láttam a koreai csatornákon, hogy fogyasztják a levelének a szárát is. Letörik a levelet róla és azzal együtt, majdnem egyben lehúzzák a szárról a külső héját is és megfőzik (kimchit és levest is csinálnak belőle), de ezt a szárat aszalják is. Kicsit a tisztítása hasonlít a rebarbara száráéhoz, végül is gondolom az a cél, hogy ne maradjon rajta rostos, ehetetlen, rágós rész. 

Olyan sok minden ehető, amiről nem is tudunk... a kínaiak pl. eszik a borsó friss hajtásait, de a tök (nem tudom melyik fajta tök) levelét és hajtásait is, egy csomó vadnövényt, számomra teljesen ismeretlen gyökereket szednek (a koreaiak főleg) és azt is fogyasztják amikor szezonja van, vagy gyógylöttyöket készítenek belőle. Jó lenne ezeket megismerni és megtanulni, de ahhoz ott kéne élni. Gyönyörű, hosszú, különböző formájú üvegeik vannak, direkt a gyökerek (nemcsak ginzeng) tárolására. Pl. fogyasztják a léggömbvirág gyökereit is, termesztik ezt a virágot a gyökeréért. Ez nálunk is megél, de hiába szedném fel a gyökerét, ha nem tudom, hogyan kell elkészíteni. Illetve azt se tudom, hogy miket tartalmaz és ha vannak benne (kicsit olvasgattam és némelyikben vannak olyan anyagok, amik nem annyira egészségesek), akkor ezeket hogy kell közömbösíteni, vagy mennyit lehet belőle fogyasztani, vagy mikor fogyasztható. Szóval nem merném csak úgy kipróbálni. 
A mi növényeink se fogyaszthatók bármikor, pl. a salátaboglárka levele is csak fiatalon, a virágzás előtt ehető, ahogy a podagrafű levelei is fiatalon fogyaszthatók. 

Visszatérve a batátára, már egyszer ültettem, akkor magamnak csíráztattam ki vízben és a kihajtott csírákat ültettem ki a kertbe. Ha idejében vízbe lógatjuk az édesburgonyát, akkor jó nagy, 15-20 centis hajtások is megnőnek rajta, amiken még a gyökerek is kifejlődnek. Egy édeskrumpli elég lesz erre nekem, azon is kinő vagy 15-20 hajtás. Csak melegben lehet kiültetni, nálunk május végén leghamarabb, ezért szerintem majd csak április közepe táján fogom vízbe tenni, kb. másfél hónap elég lesz arra, hogy nagy csírák nőjenek rajta. 

Visszakerestem, 2020-ban volt a kertemben először és utoljára (eddig) batáta, egy keveset ültettem csak, próbaképpen. Emlékszem, hogy nem volt alatta túl sok, csak pár szem, azokat is alig találtam meg, mert kivettem a növényt és csak a gyökerét láttam, nem volt alatta semmi és amikor mélyebbre túrtam, akkor találtam meg a batátákat. Valójában lövésem se volt, hogy kéne kinéznie. :)))))

Ilyen volt a levele, a termésről nincs is képem, akkoriban még nem fotóztam ennyit, illetve ami nem volt olyan sikeres azt sem. Aztán megjött a tapasztalat, hogy ha mindenről készítek képeket, akkor jobban össze lehet hasonlítani a későbbiekkel, így manapság már jóval több fotóm van és persze a blog miatt is.
Az idén is majdnem 8000 fotót készítettem. 

Ez pedig a veresgyűrű som a kertben, már mutatja a szép, pirosodó ágait, később, ahogy megyünk bele a télbe még pirosabb lesz majd, de már most is szép és legalább a zöldborzasztó is jó valamire a kerítésen, mert kiemeli a színét.