Tegnap az a fura jelenség állt elő, hogy reggel 6-kor -7 fok volt, aztán elkezdett süllyedni a hőmérséklet és háromnegyed 8-kor már csak -9 volt. 
Egész nap kék ég mellett sütött a nap, éjjel is derült volt és most is, hát... most jól jönne pár felhő, hogy ne legyen olyan hideg, de sajnos a láthatáron sincs egy sem. 
Ma reggelre 7 órakor -17,3 fok volt kinn. 

Végignéztem a hőmérőket, mert van kinn több is. A ház déli oldalán van egy felragasztva kívülről az ablaküvegre és a redőny is le van eresztve, tehát védett helyen van, az -10 fokot mutat. Az északi oldalon egy szintén kívülről ablakra ragasztott és redőny nélküli -13 fokot, van egy ami -20 fokot mutat, de a digitálisat szoktam nézni, ezért ennél maradok most is. 
Ezek alapján remélem, hogy a bebugyolált növények körül, belül a takaráson nincs ilyen borzasztó hideg és megússzák ezt az időjárást. 

Azért tegnap még kimentem és a nem takart növények köré elkezdtem havat lapátolni, jó magasan, hogy szigetelje a növényt. 
Lapátoltam egy rakás havat a nagy fügebokor köré, hogy legalább tőről újra tudjon hajtani, ha annyira elfagyna, de kapott nagy kupacot mind a két frissen ültetett nashi körte is, a babérmeggy (bár már a levelei teljesen elfagytak), a kínai álbirs, a jujubák, a becsomagolt kis füge körül is halmoztam még havat, ahogy az egyik szintén letakart datolyaszilva körül is, illetve az előkertben a takart japán szentfa doboza körül is. Meg még több növény körül is felhalmoztam egy csomó havat kúp alakban. A pawpaw és a mézbogyók elvileg bírják, szerintem a mézalmácska is és remélem, hogy a kis őszibarack is. Köréjük nem halmoztam, nem jutott eszembe, de ezek még kicsik, így is lepi őket a hó. 
Amikor majd elmúlik ez a hideg, akkor elszedem mellőlük a havat, mert ha elkezd olvadni és esetleg visszafagy, akkor meg már árt.

Nagyon kíváncsi leszek a káposztákra, azok tél eleje óta fólialagútban vannak, ami egy réteg nemszőtt, fagyvédő takaróval és egy réteg fóliával vannak takarva és most rajta hagytam a vastag hóréteget is. 

Nem fotóztam le az összes hóval felkupacolt csemetét, mert a telefonomat és a kulcsot is kitettem száraz helyen, nehogy a zsebemből kiessen, mert a hóban lehetetlen lenne megtalálni. Egyszer végigmasíroztam még fotózni a nagy hóban, de volt, ami kimaradt és nem volt már kedvem visszamenni. 

Aggódom a kert miatt, de sajnos ez van, viszont ami most kifagy, abból nem hozok többet ide. 

Ez a tavasszal ültetett datolyaszilva csemete, van rajta vastag filc anyag, azon szintén filc, ami kívül nejlonos és még a fólia is, hogy vízhatlan legyen. 

A nashi körték. Kb. 70-80 cm vastag havat halmoztam köréjük. 

A kínai álbirs. 

Gyönyörű a táj fentről az ablakból. 

Elza bungijára még tettem pluszban egy vastag plédet és egy vastag törülközőt is, most már van rajta 9 réteg takaró. :))))
És persze megy a fűtés is, most éjszaka már 21,5 fokkal mentem, 65 fokos vízzel, mert nem akarom, hogy kihűljenek a falak, sokkal többe kerül újra felfűteni. Így is érezni, hogy hidegebbet sugároznak a falak.
Nálam általában 21 fokon van a termosztát napközben és nekem ez így normális időben tökéletesen elég, de amikor ilyen extrém hideg van kinn, akkor nem, mert más a hőérzet. 
Éjjel 18 fok szokott lenni, de ha most engedném, akkor nagyon lehűlne a ház. Egy biztos, az idei fűtésszámla nem lesz alacsony.

Nem aludtam túl sokat. Böbe hajnalban 4 óra után kikéredzkedett, hiába az alom benn, nem használja. 10 perc múlva kinéztem, akkor bejött, aztán épphogy elaludtam, megint hisztizett, hogy ki akar menni. 5 óra volt, akkor már felkeltem inkább. Kb. 20 percet volt kinn. Elza is kihisztizte magát a kajáért, pedig nem szokott ilyen korán enni, de most csend van. 
Fufu tegnap nem jött enni, remélem nincs baja. 

Huh, kimentem tegnap reggel a második "löket" havat eltakarítani, mert ki kellett tenni a kukát, amit aztán szépen be is hoztam, mert a kukások nem értek ide.
Több esett, mint előzőleg, de tegnap már szerencsére abbahagyta.
Vágtam a kukának utat a hóban és az autónak is vágtam utat, de jó lenne, ha már nem esne több, mert nem tudom hová lapátolni a sok havat. 
Úgy leizzadtam, hogy be kellett jönnöm száraz ruhát váltani.
Aztán saját magamnak is vágtam utat, hogy el tudjak menni a teraszig.

Az igaz, hogy a csapadék szempontjából meg nagyon kellett ez a hó és most a talajt és a növények gyökereit is védi majd, amikor jönnek a nagy fagyok. Ma reggel -8 fok van.
Azt olvastam, hogy a legnagyobb hidegben is a hó alatt 0 fok körüli hőmérséklet van és zajlik az élet a talajban és ez nagyon jó, de ettől még az idei fügetermésemet el kell majd gyászolnom, bár annak nem a hó az oka, hanem a fagy. :(

Beledugtam a colstokot (én colostoknak hívom), 18 centi esett összesen, ezt a teraszon mértem, mert azt nem takarítottam le az első adag után. 

Megkínlódtam a terasszal és nem is fejeztem be teljesen még a második nekifutásra sem. Akkora már mellette a hóhalom, szerintem van 80 centis is, amit összehalmoztam, pedig az csak a teraszról jött le. Itt már az örökzöldek egy részéről is leráztam a havat. 

Eddig jutottam délelőtt a terasszal, de később ellapátoltam róla az összes havat, beleértve a letakart hinta tetejét is.  

Egyébként gyönyörű minden, sokkal szebb, mint előző nap, de nagyon remélem, hogy majd nem hirtelen és egyszerre fog elolvadni, mert akkor meg úszni fogunk. Mert a fagyott föld nem fogja tudni beszívni a vizet és ha egy nagyobb olvadás után még esetleg rá is fagy megint, na akkor lehet keresztet vetni egy csomó növényre. 
Remélem normálisan olvad majd el, szépen, fokozatosan, ennyit igazán megérdemlünk és főleg a kert és az élővilág ez után a száraz nyár után. Ha már itt van ez a sok hó, akkor legyen képes elnyelni a föld szépen, kortyolgatva. 

Elza most nem hepi, bár szerintem a fotóckodástól kezd besokallni és persze nem tud annyit kinn lenni se, be van záródva a bungijába.
Van, amikor hetekig nem hagyja magát lefotózni, sokszor direkt úgy fordul, hogy ne legyen fotogén. 
Elzának szerintem egyébként valami alomfétise van, ahogy kitakarítom az almot, rögtön teletrotyizza, de 2 percen belül. Ha megint kitakarítom, akkor megint teletrotyizza.
Már a puttonyom is tele van az almozással, várom a nyarat, hogy húzzanak már innen kifelé. 

Böbe is állandóan nyekeg, tele a kajás tálja, nem is éhes, ha az ajtót kinyitom, hogy akkor menjen ki, akkor elszalad, de utána odaül az ajtóba, sőt kaparja is. Ha ki akarom engedni, megint elszalad... agyukra ment már szerintem a tél, nekem meg ők mennek az agyamra. 
Próbálok Böbével játszani, de most semmi nem érdekli, se a piros fény, semmi gurulós dolog, de van ilyen boton belógatós tollas izé is, semmivel nem játszik. 
Felhoztam neki is az almot, hátha az a baja, hogy nem tudja kinn kényelmesen végezni a dolgát a hó miatt, de csak egyszer volt benne pisilés. Böbike egyébként egyáltalán nem használ almot már vagy egy éve vagy több is, ő kinn végzi a dolgait, nem úgy, mint Elza, aki viszont tobzódik benne. :)))

Tegnap ellapátoltam egy rakás havat, de annyi volt, hogy félig meg is dőlt a szándékom, hogy majd ráhordom a szárazabb részekre. Volt amit a tuják alá lapátoltam, de volt, amitől már csak szabadultam és lapátoltam, ahová értem és ahová fért. Levertem a havat az örökzöldekről is.
Jól meghúztam a derekamat is a bal oldalon... aztán délután megint elkezdett esni és ma lapátolhatok megint... ma reggelre is leesett legalább 10 cm hó.
Nem esik jól a hóeltakarítás, pedig megpróbáltam úgy hozzáállni, hogy legalább egy kis testmozgás, mert nagyon be vagyok punnyadva ezen a télen...így se jött meg hozzá kedvem. Igaziból ezért nem szeretem a havat. 
Még egy hóemberre is megpróbáltam rávenni magam, hátha kitörne rajtam valami kedv a hóhoz és némi kreativitás, de úgy voltam vele, hogy építsen hóembert a lapátolás utáni lefagyott kézzel, akinek kétannya van. 
Szóval na! Ennyit a hóról meg a télről. Nem szeretem és pont. Legyen már vége! 
Péntekre az előrejelzés -18 fokot mutat... ennyit a felmelegedésről és az éghajlatváltozásról. Eddig is kontinentális éghajlaton éltünk és most is, nem a hőmérséklet növekszik, hanem a szélsőségesség. 

Egyébként azt mondják a népi megfigyelések, hogyha Vízkereszt napján havazik, akkor hamar jön a tavasz. Úgy legyen!

Tavaly ősszel és most télen már nem metszettem a formafámat, amit egy Leylandi ciprusból kezdtem el kialakítani. 
Ez tulajdonképpen egy kísérlet, mert azelőtt még soha nem csináltam ilyesmit. 
A következőt majd egy keleti életfa csemetéből fogom megformázni, szeretném látni, hogy működik-e vele, mert abból sok felnövekszik nálam magról a nagy életfák alatt, ha nem sikerül, akkor sincs semmi baj, úgyis csak kihúzkodnám őket, mert időnként nagyon sok kel.  

A formafám képeit már mutattam ebben a bejegyzésben és ebben is. 

Tavasszal már el fogom kezdeni kialakítani a lapos gömböcöket az ágvégeken. 
Szerencsére a legalsó ágán is elkezdett újra hajtani. Az az ág az első metszés után nagyrészt elhalt, de meghagytam a csonkot és új hajtások nőttek rajta. :)

Egyelőre az egész fa ki van kötve, majdnem minden ág a föld felé van húzva, kell is igazgatni elég sokat, mert amikor nagy a szél, mint pl. karácsony előtt, akkor kirángatja a szegecseket a talajból és újra kell tűzdelni őket, már amikor nem fagyott a talaj.
Kicsit megerőszakolása ez a növénynek, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig tart kialakítani egy ilyet, már csak azért is, mert ezek a formafák nagyon drágák a kertészetekben és nem igazán értem, hogy miért. 

Ilyen zölden, a  kép nem most készült, hanem még decemberben.  

Így néz ki kicsit távolabbról. Elvileg, majd mögötte ki fog magasodni egy fenyőfa, de elég lassan nő, a Leylandi meg gyorsan, szóval a fenyőre még várni kell egy pár évet. 

 Elzu kilógatja a fejét a bungiból és úgy tekintgeti, hogy mit csinálok, olyan aranyos! Úgy szokott begömböcödni a legtöbbször, hogy csak a hátát látom, de most kiterült és láthatóan nagyon élvezi. Be van lazulva a CicaNéni! :))
Itt a képen kicsit megemelte a fejét, de egyébként le volt támasztva az álla és csak a szemeit forgatta utánam, ahogy rendet csináltam neki az alomban és a kajálós helyén. :)