Huh, kimentem tegnap reggel a második "löket" havat eltakarítani, mert ki kellett tenni a kukát, amit aztán szépen be is hoztam, mert a kukások nem értek ide.
Több esett, mint előzőleg, de tegnap már szerencsére abbahagyta.
Vágtam a kukának utat a hóban és az autónak is vágtam utat, de jó lenne, ha már nem esne több, mert nem tudom hová lapátolni a sok havat. 
Úgy leizzadtam, hogy be kellett jönnöm száraz ruhát váltani.
Aztán saját magamnak is vágtam utat, hogy el tudjak menni a teraszig.

Az igaz, hogy a csapadék szempontjából meg nagyon kellett ez a hó és most a talajt és a növények gyökereit is védi majd, amikor jönnek a nagy fagyok. Ma reggel -8 fok van.
Azt olvastam, hogy a legnagyobb hidegben is a hó alatt 0 fok körüli hőmérséklet van és zajlik az élet a talajban és ez nagyon jó, de ettől még az idei fügetermésemet el kell majd gyászolnom, bár annak nem a hó az oka, hanem a fagy. :(

Beledugtam a colstokot (én colostoknak hívom), 18 centi esett összesen, ezt a teraszon mértem, mert azt nem takarítottam le az első adag után. 

Megkínlódtam a terasszal és nem is fejeztem be teljesen még a második nekifutásra sem. Akkora már mellette a hóhalom, szerintem van 80 centis is, amit összehalmoztam, pedig az csak a teraszról jött le. Itt már az örökzöldek egy részéről is leráztam a havat. 

Eddig jutottam délelőtt a terasszal, de később ellapátoltam róla az összes havat, beleértve a letakart hinta tetejét is.  

Egyébként gyönyörű minden, sokkal szebb, mint előző nap, de nagyon remélem, hogy majd nem hirtelen és egyszerre fog elolvadni, mert akkor meg úszni fogunk. Mert a fagyott föld nem fogja tudni beszívni a vizet és ha egy nagyobb olvadás után még esetleg rá is fagy megint, na akkor lehet keresztet vetni egy csomó növényre. 
Remélem normálisan olvad majd el, szépen, fokozatosan, ennyit igazán megérdemlünk és főleg a kert és az élővilág ez után a száraz nyár után. Ha már itt van ez a sok hó, akkor legyen képes elnyelni a föld szépen, kortyolgatva. 

Elza most nem hepi, bár szerintem a fotóckodástól kezd besokallni és persze nem tud annyit kinn lenni se, be van záródva a bungijába.
Van, amikor hetekig nem hagyja magát lefotózni, sokszor direkt úgy fordul, hogy ne legyen fotogén. 
Elzának szerintem egyébként valami alomfétise van, ahogy kitakarítom az almot, rögtön teletrotyizza, de 2 percen belül. Ha megint kitakarítom, akkor megint teletrotyizza.
Már a puttonyom is tele van az almozással, várom a nyarat, hogy húzzanak már innen kifelé. 

Böbe is állandóan nyekeg, tele a kajás tálja, nem is éhes, ha az ajtót kinyitom, hogy akkor menjen ki, akkor elszalad, de utána odaül az ajtóba, sőt kaparja is. Ha ki akarom engedni, megint elszalad... agyukra ment már szerintem a tél, nekem meg ők mennek az agyamra. 
Próbálok Böbével játszani, de most semmi nem érdekli, se a piros fény, semmi gurulós dolog, de van ilyen boton belógatós tollas izé is, semmivel nem játszik. 
Felhoztam neki is az almot, hátha az a baja, hogy nem tudja kinn kényelmesen végezni a dolgát a hó miatt, de csak egyszer volt benne pisilés. Böbike egyébként egyáltalán nem használ almot már vagy egy éve vagy több is, ő kinn végzi a dolgait, nem úgy, mint Elza, aki viszont tobzódik benne. :)))

Tegnap ellapátoltam egy rakás havat, de annyi volt, hogy félig meg is dőlt a szándékom, hogy majd ráhordom a szárazabb részekre. Volt amit a tuják alá lapátoltam, de volt, amitől már csak szabadultam és lapátoltam, ahová értem és ahová fért. Levertem a havat az örökzöldekről is.
Jól meghúztam a derekamat is a bal oldalon... aztán délután megint elkezdett esni és ma lapátolhatok megint... ma reggelre is leesett legalább 10 cm hó.
Nem esik jól a hóeltakarítás, pedig megpróbáltam úgy hozzáállni, hogy legalább egy kis testmozgás, mert nagyon be vagyok punnyadva ezen a télen...így se jött meg hozzá kedvem. Igaziból ezért nem szeretem a havat. 
Még egy hóemberre is megpróbáltam rávenni magam, hátha kitörne rajtam valami kedv a hóhoz és némi kreativitás, de úgy voltam vele, hogy építsen hóembert a lapátolás utáni lefagyott kézzel, akinek kétannya van. 
Szóval na! Ennyit a hóról meg a télről. Nem szeretem és pont. Legyen már vége! 
Péntekre az előrejelzés -18 fokot mutat... ennyit a felmelegedésről és az éghajlatváltozásról. Eddig is kontinentális éghajlaton éltünk és most is, nem a hőmérséklet növekszik, hanem a szélsőségesség. 

Egyébként azt mondják a népi megfigyelések, hogyha Vízkereszt napján havazik, akkor hamar jön a tavasz. Úgy legyen!

Tavaly ősszel és most télen már nem metszettem a formafámat, amit egy Leylandi ciprusból kezdtem el kialakítani. 
Ez tulajdonképpen egy kísérlet, mert azelőtt még soha nem csináltam ilyesmit. 
A következőt majd egy keleti életfa csemetéből fogom megformázni, szeretném látni, hogy működik-e vele, mert abból sok felnövekszik nálam magról a nagy életfák alatt, ha nem sikerül, akkor sincs semmi baj, úgyis csak kihúzkodnám őket, mert időnként nagyon sok kel.  

A formafám képeit már mutattam ebben a bejegyzésben és ebben is. 

Tavasszal már el fogom kezdeni kialakítani a lapos gömböcöket az ágvégeken. 
Szerencsére a legalsó ágán is elkezdett újra hajtani. Az az ág az első metszés után nagyrészt elhalt, de meghagytam a csonkot és új hajtások nőttek rajta. :)

Egyelőre az egész fa ki van kötve, majdnem minden ág a föld felé van húzva, kell is igazgatni elég sokat, mert amikor nagy a szél, mint pl. karácsony előtt, akkor kirángatja a szegecseket a talajból és újra kell tűzdelni őket, már amikor nem fagyott a talaj.
Kicsit megerőszakolása ez a növénynek, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig tart kialakítani egy ilyet, már csak azért is, mert ezek a formafák nagyon drágák a kertészetekben és nem igazán értem, hogy miért. 

Ilyen zölden, a  kép nem most készült, hanem még decemberben.  

Így néz ki kicsit távolabbról. Elvileg, majd mögötte ki fog magasodni egy fenyőfa, de elég lassan nő, a Leylandi meg gyorsan, szóval a fenyőre még várni kell egy pár évet. 

 Elzu kilógatja a fejét a bungiból és úgy tekintgeti, hogy mit csinálok, olyan aranyos! Úgy szokott begömböcödni a legtöbbször, hogy csak a hátát látom, de most kiterült és láthatóan nagyon élvezi. Be van lazulva a CicaNéni! :))
Itt a képen kicsit megemelte a fejét, de egyébként le volt támasztva az álla és csak a szemeit forgatta utánam, ahogy rendet csináltam neki az alomban és a kajálós helyén. :)  

Megkezdte a havazás tegnap délután olyan fél 3 körül és sűrű, apró pelyhekben esett, nem tudom meddig, de amikor este lefeküdtem aludni, akkor még esett a hó. 
Esett kb.8-9 centi, nagyon szép minden, bár seperni nem szeretem. 

Ez még fentről készült a verandáról.

Már lenn a kertben.

Ilyenkor a seprésen túl nagyon fontos, hogy le kell verni/rázni a havat a növényekről, különösen az örökzöldekről, mert a súlyánál fogva teljesen szétborítja őket. 

Nálam a tuják, a tiszafák és a fenyők azok, amiknek könnyen hajlik az ága, de törnének is ha rajtuk hagynám a havat, vagy hosszabb távon eldeformálódna tőle a bokor.
Tudom, sokan szeretik, mert szép, de a hónak nagy súlya van, főleg, amikor aztán megolvad, ezért is érdemes rögtön leverni róluk. Az se kell, hogy egy esetleges olvadás után visszafagyjon rájuk. 
Nemcsak az említett növényekről érdemes leverni a havat, hanem az összes örökzöldről és a törékeny növényekről is, mint pl. a babérmeggy, a téli bangita is és kinek mije van, szét kell nézni a kertben. 

Az ígért komoly fagyok miatt betakartam már karácsony előtt  mindent, de aggódom kicsit, főleg a datolyaszilvák miatt. Hát... meglátom, hogy mi az, ami takarással sem bírja ki majd. 
Sajnos az idei első füge termésről arról már a tegnapi -11 fok után lemondhatok, mert a nagy fügebokrot már nem tudom takarni, a második termés meg olyan, mint a kutya vacsorája, ki tudja lesz-e ideje beérni. 
Meglátjuk tavasszal, hogy mi az, ami képes lesz megmaradni, még a nashi körtékben se vagyok biztos, mert a talajuk sincs takarva, nem tudom, hogy volt-e idejük begyökeresedni. Bár most maga a vastag hóréteg (és még vastagabb lesz, mert mára is nagy havazást ígérnek) ad majd szigetelést a talajnak, amikor jön a nagy hideg, amit péntekre és a jövő hét elejére ígértek ide hozzánk. Hétfőre már -16 foknál tart  az előrejelzés. Ilyen hidegben egy vastag hóréteg már elég komoly szigetelést ad a talajnak és védi a gyökereket. Az ágakat viszont nem védi semmi, csak a takarás, amit adtam aminek tudtam. 
Be van bugyolálva a kis füge, a két datolyaszilva, a két kínai selyemmirtusz, a két kicsi japán juhar, a japán szentfa, a totem ciprus, az új rózsám, amit ősszel ültettem el és az Elaeagnus multflora, ami télálló, de kicsi még, ezért védem. 
Kicsit szomorú ilyenkor a kertészkedő ember, de ilyen a természet. 
A nyár is elvett pár növényt és úgy tűnik, hogy ez a tél se túl kegyes hozzánk, bár a nagy hidegekben legalább sok kártevő elpusztul... ha elpusztul. Kíváncsi vagyok mennyi polos lesz majd ősszel.  Szerintem ezek a dögök az űrben is túlélnének. 

Elzának felhoztam a paplant, de köszönte, nem kérte. Nem tudom, hogy rajta van-e még a Nyenyere szaga, nagyon nagy ellenségek voltak, a Nyenyere legyőzte Elzát többször is és az udvarból is rendszeresen kiűzte. Figyeltem egy pár órát Elzát, de csak toporgott, kiment és bejött, nyugtalan volt. 
Végül visszakapta a bungijára az eredeti takarót, rögtön be is ment és abban nagyon jól eldagonyázik, de az alsó bungiba is tettem neki egy nagy szőrikés takarót, oda is bebújhat. Az alsó bungiban egyébként sokkal melegebb van, mint fölül, de majd eldönti hová bújik be. 

Fufut nem tudom, hogy hol tölti ezt a hideg időt, de szorgalmasan jön enni, én meg tömöm őt, mert kell a kalória ebben a hidegben neki. Biztos van valahol jó helye, mert nem látom, hogy nagyon át lenne fagyva.

Felvettem a kazánon a fűtővíz hőmérsékletét 65 fokra, de azt hiszem, amikor majd visszaáll a hőmérséklet -4-5 fokokra, akkor visszaállok a 60 fokos vízre.

Hoztam megint 3 új növényt is, de az egyikre nem is lett volna szükségem... azt hittem kenyérbél cickafark, de évelő fátyolvirág... nem tudtam a latin nevét és a neten se tudtam megnézni, mert szemüveg nélkül már rövid karom, hogy olvasni tudjak a telefonomon. Mindegy, majd találok neki helyet, ahol nőhet olyan nagyra, amilyenre csak akar.
Viszont találtam lila bugás lángvirágot, amit szintén hoztam. Volt kettő a kertben, de az idén nem tudott kinyílni a nagy szárazság miatt és átültettem ősszel, de kétséges, hogy megmarad-e, a másik sajnos elpusztult a nyáron. 
És még hoztam egy sárga sásliliomot is, ami szintén nem biztos, hogy megmaradt a nyáron, ha mégis, legfeljebb kettő  lesz belőle. 
Rögtön becserepeztem őket, lenn vannak az alagsor ablakában a többi mellett. 

Böbike meg éppen a radiátort imádja. :)))
Egyébként este ezek úgy élvezték a havat, mind a ketten kinn voltak délutántól, alig tudtam őket beimádkozni este 9 körül. :))) Persze nem volt hideg, majd amikor jönnek a nagyobb mínuszok, mint vasárnap este is volt, akkor nagy kuksolás van a melegben. :)