Huh, tegnap egész kora reggeltől kinn voltam a kertben, szedtem egy csomó ibolyát, mert ibolyaszirupot készítettem. Sajnos nekem nem lett olyan szép lila, mint amiket a neten láttam. Viszont finom, illatos, teába tettem belőle, nagyon ízlett. 
Majd megfagyott a kezem reggel mikor szedtem és még a szél is fújt, de szerencsére később jobb idő lett. 

Ki is nyargaltam, ahogy a szirup megfőtt és elveteményeztem még egy sor borsót, 2 sor petrezselymet, még 2 sor hagymát, illetve a hagymából dugdostam az eper közé is. Azt olvastam, hogy jó az epernek a hagyma szomszédsága és eléggé távol vannak egymástól az új tövek, volt köztük hely. Minden helyet ki kell használni. 
Vetettem jánosnapi retket, hónapos retket és pár szem kis fehér, gömbölyű retket is, kíváncsi vagyok lesz-e belőlük valami. Tavasszal nekem nem szokott bejönni a retek. 
Üres helyekre megint tettem spenótot és egy rövidke sorba vetettem korai karfiol magot. Az volt a csomagolásán, hogy márciusban a helyére vethető, na majd meglátom. Sajnos nincs helyem már benn palántának, bár holnap tervezem kivinni a kis melegházat, majd teszek abba is. 

Csodaásóvilláztam is, mert a reteknek kellett helyet csinálni. Csak 1 sor, de az egész ágyást előkészítettem. Szétválasztottam az ágyásokat is, felvilláztam az egyik tavalyi cukkini helyét is, mert rengeteg fű volt benne. Még nem tudom az idén mi kerül majd oda. 

Aztán apu átjött délután és beröffentette nekem a kerti kapát... hát... én azt a bazi nagy gépet nem fogom használni. Ő vette nekem, de teljesen felesleges volt, sajnos nem kérdezett meg előtte. 
Elszalad a kapa, nem tudom tartani, ehhez nagy erő kell, arról nem is beszélve, hogy össze-vissza feltúrja a talajt, mögötte összetaposgálom, mély árkok keletkeznek benne. 
Ezt utána ugyanúgy át kell villáznom, hogy a letaposott részek is fellazuljanak, illetve még gereblyézni is kell... háromszoros energia. 
A csodaásóvillával csak végignyomkodom, kirázom belőle a füvet és kész a talaj. Arról már nem is beszélve, hogy eleve kilóg a belem, mire kicűgölöm azt a nagy dögöt oda ahol dolgozni akarok vele, és a végén egy csomó időt kell tölteni azzal hogy lekapirgálom róla a földet. 

Így néz ki a föld a kapálógép után... szóval kínlódjon ezzel, akinek kétannya van. :))))

Találtam a kertben újabb krókuszokat, ezekről majdnem megfeledkeztem. 

És a nagy telepről egy újabb kép, annyira csodásak, minden alkalommal megállok mellettük. 

 Délután még egy kicsit rendezkedtem az egyik évelőágyásban is, kiszedtem egy csomó füvet, visszavágtam az elszáradt részeket, pl. díszgyertyákat, pár krizantémot, kokárdavirágot és néhány levendulát. 
Illetve megmetszettem az összes rózsát. Hát... nem tudom túlélik-e, eléggé megkaszaboltam őket, mert tavaly nem igazán nyúltam hozzájuk, csak a télen leszáradt bimbókat vágtam le és így nagyon besűrűsödtek. 

Sokminden fért a napba, elégedett vagyok.