Hát engem már második reggel kitört a frász. Tegnap reggel és ma is, Herkuló benn feküdt a dobozában, háttal és meg se mozdult, amikor odamentem. Pedig olyankor már rég el szokott szaladni. Megsimiztem a hátát, de akkor se... úgy elkezdtem remegni, de az jutott eszembe, hogy amikor a halott, idegen cicát találtam, akkor más volt az érzet amikor hozzáértem, mert hideg volt és merev, de Herkuló háta meleg és puha volt. Mégegyszer megérintettem és akkor szaladt ki a dobozból. Így megkönnyebbülve még sose voltam, hogy él! Ez volt tegnap, de ma reggel is ugyanúgy a dobozban volt és meg se mozdult. Egy darabig nem mertem hozzáérni, rettegek, hogy el fog pusztulni, de csak nem voltam képes otthagyni  és megsimiztem a hátát. (mert háttal kifelé alszik)
Semmi... mégegyszer megsimiztem, kerestem a szőr irányát és a harmadik simire mozdult csak meg. 
Hihetetlen, hogy egy cica ennyire mélyen alszik. Tegnap is alig tért magához, beletelt némi időbe, mire feljött a tetőre enni, de tegnap egész nap becsülettel betolt három!!!  doboz kaját és még szárazat is. Ma reggel nem jött ki a dobozból, de szerintem azért, mert jóllakott este nagyon. Szerintem meggyógyul a CicaÚr, mert este az ablakban már lehetett őt simizni. De nagyon gyenge és nem érdekli semmi. Tegnap a többiek is kinn voltak, de rájuk se hederített, pedig ott ugriztak nem messze tőle. 
Tegnap bementem az állatorvoshoz délelőtt, de rengetegen voltak, még kinn az utcán is várakoztak, nem tudtam kivárni. Majd ma délután megint bemegyek munka után, akkor már lesz időm várakozni, hátha tud adni valami gyógyszert látatlanban is. 

***

Nálam most nyílik pár fajta tulipán, még nem is nyitotta ki az összes, de nagyon szépek. Lesz amit ki kell szednem és átrakni másik helyre, mert talán túl trágyás volt nekik a hely. A régi kecskeól helyére még most se lehet akármit rakni, annyira trágyás, pedig két évig tökökkel meg cukkinikkel zabáltattam fel a talajt.