Végre esik az eső. Reggel azonnal kinyargaltam szemmel verni a kertet, mert már nagyon kellett az eső, száraz volt a talaj nagyon. Nemcsak a teteje, hanem már lejjebb is, a múlt hétvégén láttam, amikor a csodaásóvillával egy darabot feltörtem. Most persze majd beindulnak a gyomok is, de egye fene, mert a saját növényeim is beindulnak majd, két-három hét és szerintem már lesz borsóm!  Bár lehet, hogy kell neki egy hónap még... majd megfigyelem. 

Talán most végre kikelnek azok is, amiknek eddig nem láttam nyomát, mint pl. a zöldspárga, vagy a fűszerek, bár nekem a majorannát talán életemben egyszer sikerült kikeltetnem. Lehet, hogy azt is cserépben kéne megpróbálni, mint a rozmaringot. A rozmaringom nagyon szépen kifejlődött a cserépben, pedig arról azt olvastam, hogy magról majdnem lehetetlen. Az enyém ilyen (magról), sőt már azóta kinn van a virágiskolában és még  nagyobbak lettek. 

Szerintem a lenvirágról még biztos lesz fotó, mert imádom ezt a virágot. Egyszerűen gyönyörű! 

És annyira hihetetlenül lenge, könnyű, kecses, pontosabban annak látszik, mert ha megpróbálod leszakítani a szárát, mintha acéldrótot szaggatnál. Elképesztő növény!