December elsejétől máig a tél felvonultatott mindent, amit csak el lehet képzelni, hogy szép a télben.

Elsején egész nap havazott és meg is maradt. Semmi olvadás, semmi locspocs, gyönyörű, szűz, fehér hó. A kertben csak a madarak lábacskáinak a nyomait lehetett látni és a szomszéd macsek talpainak a nyomát és persze a sajátomat, de nem mászkáltam össze nagyon, élveztem a szép havazást és az érintetlen leplet a kerten. Persze aztán később összemászkálta, mert mentem a madáretetőkhöz, a komposztálóhoz, megkukkantottam a belső kertet is.

Aztán felvonultatta a tél a hideget, ma pl. -5 foknál nem volt melegebb egy jottányival sem, volt viszont nagy-nagy köd, aminek ebben a hidegben csodálatos zúzmara lett az eredménye. Imádom a zúzmarát, olyan, mintha minden ezüstből lenne.

De azért hosszan nem vágyom ilyen időre. Szép-szép, de ha elolvadna, akkor tudnék még ásni, amikor kienged kicsit a talaj, mert kb. a fele van csak felásva annak, amit terveztem. És nagyon sokat kell fűteni is.