Tegnap reggel egész korán esett eső, 3 mm volt csak, az is kb. 2 perc alatt jött le egy hirtelen támadt zivatarból. (A fekete izé, ami belóg, az Herkuló háta). :)))
Morgott kicsit az ég, aztán dörrent egy nagyot és leömlött a víz. Nagyon örültem neki, de utána kimentem öntözni, az előkert volt a soros. 3 mm esőtől még simán kellett locsolni, ugyanúgy öntöztem, mintha nem is esett volna. 
Aztán később jött egy hatalmas borulás még, de csak fél mm eső esett belőle... azt hittem pedig, hogy égszakadás lesz, olyan sötét felhő volt, de ha felszakadt is a hasa, az nem itt következett be. 
Napközben 32 fok volt a legmagasabb, fülledt, inkább borongós idő, aztán délután fél 4-kor jött egy újabb vihar, hatalmas széllel és lett egy nagy zivatar belőle. Nagyon hálás vagyok az esőért. Tudom, a több tízszerese kellene mostanra már, de ez most szó szerint életmentő volt a kert sok növényének. Mintha az egész természet fellélegzett volna, ahogy felcsillant az élet reménye az esővel. 

Herkules tegnap reggel nem volt hajlandó rá se nézni a kenőmájasos-gyógyszeres falatokra... kevertem neki egy tojást, beleporítottam a gyógyszert, de abból is csak keveset nyallintott el. Végül nem kapott reggelit, pedig már hajnal 5-kor itt könyörgött az ablaknál. Ilyenkor tátog befelé, nem nyávog, csak tátog és könyörgő tekintettel néz befelé. 
Elmentem szépen bevásárolni, ő meg ott maradt éhesen és csodák-csodája, amikor visszajöttem egyből elfogyott a kenőmájasos-gyógyszeres falat is és még kapott egy doboz kaját is, most az se lett se szétszórva, se kiborítva, hanem szépen megette a Setét NagyÚr. 
Hoztam a biztonság kedvéért olajos halakat, mert azt nagyon szereti és ha másképp nem, akkor abban be fog vándorolni az antibiotikum a macskapocakba. 

A képek még a csontszáraz kertben készültek, sajnos egy (talán lila?) phlox innen ezek mellől kipusztult, de a fehérek szépen megmaradtak. 

A levenduláim is szépek. 

Az illatos cickafarkakat tavasszal kiszedtem, mindkét nagy telepet. Többfelé lettek szétültetve a kertben, némelyik hozott is pár kisebb virágot, de leginkább túlélő üzemmódban vannak, pedig ha valami, akkor ez igazán bírja a szárazságot. Remélem jövőre már szebbek lesznek és szaporodnak is. 
Végül is van vele tapasztalatom, ez amolyan útszéli szerzemény volt, a szomszéd városból hoztam egy nagyon elhanyagolt ház elől. Kívülről a kerítés mellől vettem ki a rengetegből 3 picike hajtást és a következő évben már szép nagy bokor volt, így van remény, hogy ezek is elszaporodnak jövőre. 

Az Árnyas kert ahhoz képest, hogy mennyire száraz a nagy keleti tuják alatt, még most is egészen jól mutat. Gyakorlatilag a legtöbb vizet a hortenziák kapják, főleg a cserjések, mert most nyílnak. A kisebb már saját szaporítás, metszéskor csak ledugtam a vesszőt és megeredt. Van már egy harmadik is belőle. 
Ezen a részen majdnem minden más is kapott vizet, különben nem élnének túl... viszont a tűzesők meglepően jól bírják a szárazságot és a tündérvirág is, de az árnyékliliomok is. 

A szárnyastermésű borkóró nagyon le volt már szegény konyulva, őt nem nagyon locsoltam, de amikor kapott vizet, akkor ilyen szépen kihúzta magát. 

A Double Perfume rózsám, imádom, nagyon szép és az illata is megfelel a nevének, csodás illata van.  

Ezt a rózsát már nem fogom szerintem megtudni, vagy 'Rumba', vagy 'Samba', szerintem utóbbi, de a papírja sajnos nincs meg. 

Cosmos, kezdenek ezek is kinyílni. Ott alul a cserépben a citronellám növekszik. 

És a két porfürdőző mákvirágszálam, Böbike és Elza. Herkulóról most nincs fotó.

Felszedtem tegnap az őszi fokhagymákat, mert már teljesen leszáradt a száruk, később nem találnám meg a földben. Nem lett sok, pedig sokat ültettem, valamiért sose tudok annyi fokhagymát kinyerni a kertből, hogy ne kelljen vennem. 
Ősszel is direkt egy csomót ültettem, de kb. csak a fele hajtott ki... 
Vöröshagymából már évek óta mindig van elég, az idén is kitartott egészen addig, míg tudtam felvenni a kertből saját hagymát, de a fokhagyma nem akarja az igazat. Olyan, mintha a gerezdek nem lennének mind jók, mert némelyik nagyon szép, nagy, de mellette 15 centivel a másik meg már ki se bújik... ki fogom próbálni ősszel, hogy kettesével ültetem, legfeljebb kiveszem az egyiket.

Felvettem egy elefántfokhagymát is, úgy döntöttem, hogy a többi még maradjon a talajban, mert szépen kapaszkodik a gyökerével, él is gyökere és szerintem még tud növekedni. Elég nagy (de még nem eléggé), legalábbis a hagyományos fokhagymákhoz képest és érdekes módon kis gerezdek lógtak a gyökere mellett, mintha így akart volna szaporodni. 11 db ilyen kis gerezdet vettem le róla, ezeket fogom ősszel kiültetni, remélem a többin is lesznek ilyenek. 
Az illata érdekes, mert se nem fokhagyma, se nem hagyma, hanem valahol a kettő keveréke, de még nem kóstoltam. 
Szépen megtisztítottam őket és most lenn száradnak a száraz alatt, illetve az elefántból hoztam fel pár gerezdet kóstolóba. 

A virágosban lassan el is nyílnak már a bunkós díszhagymák. 

Liliomok, ez már elvirágzott, szegényt öntözni kellett, különben ki se tudta volna nyitni. 

A sásliliomok közül ez a második, elsőnek a narancssárga virágzott, most pedig ezek, kettő is van belőle, nagyon szeretem ezt a mélypiros színét. 

Medveköröm. 

Az első titóniavirág az idén, remélem meg tud majd nőni szép nagyra. 

Kaliforniai kakukkmák, ezt a színűt szeretem. A sárga is szép, de ez érdekesebb. 

A lányok... :) Böbike és Elza (ebben a sorrendben), imádnak porfürdőzni a kertben. Olyanok mind a ketten, mint a Szurtos Peti, bár Herkulót se kell félteni, mert ő meg valamelyik nap a csatornában aludt jó, nagy pókhálók között... :D 
Észre se vettem volna, ha nem horkol, csak mentem a hang után és láttam, hogy a csatornában van kinyúlva jó hosszúra a MakkaÚr. :)))))

Ki hitte volna, hogy már egy kis felhős időtől is fellélegzik a kert, meg én is. A pénteki hidegfront se hozott hozzánk esőt... reménykedtem pedig, de semmi, talán majd most. 
Rengeteg vizet locsolok ki, tegnap a lenti kert volt soron, ma a veteményes, de most már nem annyira tudom tartani, mindig megöntözöm ami soron következik és azt is ahová víz kell. Pontosabban ahová nagyon kell, mert mindenhová kéne, a kert minden négyzetcentimétere szomjazik, de hát szomjazik az egész ország...  

Lassan elérjük azt a pontot, hogy elkezd meghalni a kert... pár bugás lángvirág már megadta magát, az új telepítésűek majdnem mind, de egy régebbi lila is elpusztult, már pusztulnak a kínai szellőrózsák is (remélem marad belőlük, lottyintok vizet oda is mindig pár kannával), az egyik völgycsillag úgy tűnik megadta magát, még öntözöm, hátha... az egyik japán gyöngyvessző is az utolsókat rúgja, a pipacsok közül csak egy tűnik élőnek. Hordom a vizet mindegyikre, mert a gyökere hátha él és majd jövőre kihajt. 
Remélem az elkövetkezendő napokon jut ide is némi csapadék. 

A kertben csinálni nem nagyon tudok semmit, nem jó kinn lenni az égető napsütésben, bár ma elfelhősödött az ég, hála Istennek. Ennek örömére kigyomláltam a préri ágyást, már annyira tele volt fűvel, hogy már elnyomták a növényeket. A füvet mind visszaraktam a talajra. 
Elégé nagy volt ott a susnyás, be is jöttem rögtön utána fürdeni és ruhát cserélni, nehogy kullancsom legyen, de nem az volt, hanem a ruhámban hoztam be egy nyavalyás kullancslegyet, elrepült, de végül megtaláltam és kinyírtam a dögöt. 

 Amúgy semmi... szüretelni sincs mit... ilyenkor már javában szoktam szedni a zöldbabot és rakni az uborkát befelé, de most sehol semmi. Pár Carosello uborkám van, de azokat meg fogom enni, berakni meg... pedig nincs tavalyi sem, keveset tettem el (kevés volt tavaly is) és elfogyott. 

Azért csak lesz valami, lassan fel fogom szedni a maradék fokhagymát, párat már bevettem, mert leszáradt a szára, nem valami híresek... de leszáradt már az elefántfokhagyma szára is és lassan jöhet fel a hagyma is, van vörös, fehér és lila,  a hagymáknak talán adok még egy-két hetet. Ha kapna egy kis esőt (sok úgyse lesz, sajnos), még nőhetnének. 

Egyébként vagyok olyan elvetemült, hogy tegnap előszedtem a rettegett K-betűsök magvait és elvetettem poharakba, palántának kétféle karalábét, lilát és fehér óriás karalábét, pálmalevelű tépőkelt, fodros tépőkelt, bimbóskelt, lila és fehér káposztát,  brokkolit és karfiolt. 
Hogy mi lesz belőlük, arról lövésem sincs, mert a tavasziból se lett semmi, pedig hogy vigyáztam rájuk, de nem adom fel. Ezt most már személyes kihívásnak tekintem, hogy ezek a nyomorultak nem akarnak nálam megnőni, de megfogadtam magamnak, hogy igenis lesz még a fagyasztóm megrakodva saját brokkolival és karfiollal és fogok saját káposztából káposztás kockát csinálni, ha addig élek is. :))))) 
Egyébként a tavaszival nem tudom mi lett. Nem ették meg a földbolhák sem, pedig volt a kertben rengeteg, de ezekre rá se mentek... nem is értem. Locsoltam is őket, a talaj is jó (elvileg)  és csak úgy dafke, nem nőttek meg. Megálltak 20 centisen és úgy maradtak, most is ott vannak kinn az ágyásban, végül abbahagytam a locsolásukat, mert vízpocsékolás volt. 

Most úgy döntöttem, hogy felhagyok ezekkel tavasszal, ahogy a retekkel is, mert az se terem meg nálam tavasszal. Az idén is elvitték a tavaszi fagyok, később meg hirtelen nagyon meleg lett neki, és csak ősszel fogok velük próbálkozni, őszi fajtákkal. Feltéve, hogy lesz csapadék... meg feltéve, hogy normális ősz lesz, mert tavaly pl. még szeptember első hetében is 33-34 volt, szárazság is volt, nem kelt ki az őszi veteményem, utána meg rövid volt az ősz, hamar jöttek a fagyok.  
Időnként kedvem lenne szedni a sátorfámat és elköltözni valami normális országba, ahol normális éghajlat van, de belülről nézve semmi se normális és előbb-utóbb bárhol is lennék, életbe lépne a "Mindenhol szar, de máshol se jó." mondás. :))

A Setét NagyÚr, szedi a gyógyszerét és már nem jön annyira a gennyes-véres nyál a szájából, éppen csak van valami, de nehezen eszik, fájdalma van. Minden reggel kapja a fecskendőből a szájába a fájdalomcsillapítót, de nagyon észen kell lennem. Tegnap reggel itt volt a MosogatóCica is, tettem ki neki száraz kaját, Herkulesnek meg várnia kellett, amíg elmegy a Mosogató, mert különben eleszi előle a kajáját. Már nem olyan nagy vigéc, nem tudja megvédeni magát úgy, mint régebben. Egy pillanatra nem figyeltem, a MosogatóCica elment, ez a Vén Falánk  Fekete CicaÚr meg ette a száraz tápot a beteg ínyével... 
Mostanában rászokott arra, hogy Elzát is kergeti, meg Böbét is, Elza szegény menekül előle, Böbe is, de nem messzire, látszik, hogy nem veszi komolyan, pedig Böbe nem harcolós. :)))
Az viszont érdekes, hogy Elza, aki olyan nagy harcos cica volt, egyébként is akkora, mint egy tank, amióta a Nyenyere párszor elpáholta, azóta tök gyáva lett. Pedig a Fogatlan NagyÚr szerintem egy nem is túl nagy cicapofontól is elhátrálna, de Elza ezt nem tudja (még). 

Nem tudom milyen fajta liliom, de nagyon szép és az illata is csodálatos. 

Egynyári törpe hajnalkák, fehér és lila. 

Nyári azáleák, nagy kedvenc. 

A 'The Fairy' talajtakaró rózsa, nem szeretem az idén, olyan döglött rózsaszín...bár kész csoda, hogy virágzik, de lehet, hogy megválok tőle. 

A 'Passion' tearózsám. 

'Comet' tearózsa. 

Liliomok, szintén nem tudom a fajtáját, majd lehet turkálok kicsit a papírok között, de az elsők nincsenek meg, akkoriban még nem tettem el a csomagolásukat.