Ki hitte volna, hogy már egy kis felhős időtől is fellélegzik a kert, meg én is. A pénteki hidegfront se hozott hozzánk esőt... reménykedtem pedig, de semmi, talán majd most. Rengeteg vizet locsolok ki, tegnap a lenti kert volt soron, ma a veteményes, de most már nem annyira tudom tartani, mindig…

Fel kellett vennem tegnap a szalmakalapot, sőt, hosszú ujjút, mert annyira égette a is karomat a nap, hogy nem bírtam elviselni.  Böbe reggelről rám hozta a frászt, mert mostanában, amikor kora hajnalban megyek ki locsolni, akkor az egész kompániám körülöttem őgyeleg, de most Böbe nem jött…

Elmentem a kertészetbe marhatrágyáért... hát persze, hogy növényeket is hoztam haza, pedig megfogadtam, hogy újabb öntöznivalókat egyelőre nem hozok. Dehát ember  tervez, a növénymohóság meg végez az emberrel... nem is tudom minek teszek bármilyen fogadalmat, amikor kertészetbe megyek, úgyis…